Szerintem minden édesanya megtapasztalta már, hogy milyen amikor végre csend van otthon. Apa elviszi a játszótérre a gyereket vagy éppen a nagymama sétál vele egy kicsit. És te mit csinálsz addig? Gyorsan megfőzöl, elmosogatsz, kipakolsz a mosogatógépből, elszaladsz a boltba. Közben pedig boldog vagy, mert úgy érzed: Végre nyugi van, végre van időm magamra, végre egy kis énidő!
Az énidő nem az, amikor végre hasznosabb tudsz lenni
Főleg kisgyerekes édesanyák tapasztalhatják meg, hogy milyen jól esik csendben házimunkát végezni. Lehet haladni a saját tempóban, nem kell a figyelmet többfelé megosztani. Nem szól senki, hogy éhes, nem kell félbehagyni a munkát egy pelenkacsere miatt.
Sőt, talán úgy érezhetjük, amikor egyedül vagyunk, akkor mosogatás, főzés vagy vasalás közben feltöltődünk. Azonban ez még nem énidő. Természetesen ez is nagy segítség, de nem szabad összekeverni a pihenéssel. Ez továbbra is házimunka, csak csendben elvégezve.
Nem vagy önző, ha pihenni szeretnél
Az énidő nem luxus, nem bűn, és nem „plusz”. Az alap. Nem attól leszel jobb anya, feleség vagy háziasszony, ha folyamatosan hasznos vagy, ha megállás nélkül csinálsz valamit, hanem attól, hogy időnként feltöltődsz. Ha fáradt és kimerült vagy, az senki nem se jó. Sem neked, sem a családodnak.
Erről fontos beszélnünk, mert ha azt hisszük, hogy a házimunka a mi pihenésünk, akkor sosem fogunk időt kérni a valódi töltődésre. Mert hát „már volt egy kis időm magadra” amikor csak főztél vagy teregettél. De ez nem ugyanaz.
Mi az igazi énidő?
Az énidő az, amikor azt csinálsz, amit szeretnél. Amikor nem feladatokat pipálsz ki, amikor nem másokért dolgozol. Nem állsz készenlétben, mert bármikor szükség lehet rád.
A magadra fordított időt eltöltheted egy egyszerű dologgal is, mint leülni egy bögre teával a kanapéra. Zenét hallgatni vagy csak sétálni egyet, egyedül. Elolvasni egy fejezetet egy könyvből, vagy leírni néhány gondolatot egy füzetbe. A lényeg, hogy neked örömet okozzon és csak rólad szóljon!
A képek forrása: www.canva.com
0 hozzászólás